Bevezetés és célok

A fecskefélék családjának három faja költ Magyarországon: a városiasodott és gyakran a szemünk elé kerülő molnárfecske (Delichon urbicum), a főleg a nagyállattartás közelségét kedvelő füsti fecske (Hirundo rustica), és a vízparti löszfalak lakója, a partifecske (Riparia riparia). Nevében fecske és életmódjában, megjelenésében valóban hasonló, ám a sarlósfecskék (Apus apus) a madarak egy másik rendjébe tartoznak. A zavarba ejtő hasonlóságért az életmódjuk párhuzamai felelősek, ezt hívjuk konvergens evolúciónak - ők a városok magas épületeinek társbérlői.

A fecskék száma hazánkban az elmúlt két évtizedben drasztikusan csökkent, ez pedig egy olyan kiegyensúlyozatlan helyzetet teremt, ami még sérülékenyebbé teszi a megmaradt állományt. Az okok szerte ágazóak. Szerepet játszik az állattartás átalakulása (iparosodása, a háztáji gazdaságok eltűnése), amely elsősorban a füsti fecskék költő és táplálkozóhelyeit csökkenti, ez pedig világosan nyomon követhető az egyedszámokban is. Súlyos károkat okoz a rovarirtó szerek használata, de a legnehezebben kivédhető csapást a klímaváltozás okozza.

A hirtelen aszályok vízhiányt okoznak, ami nemcsak a szükségleteik fedezését teszi bonyolulttá, de felszáradnak és megszűnnek azok a sárgyűjtő helyek, ahonnan a füsti és molnárfecskék a fészekanyagukat gyűjtik. A szeszélyesen érkező lehűlések pedig szabályosan megtizedelik a nehézségeket túlélt fecskeféléket, lévén kiszolgáltatottak gyors anyagcseréjüknek - egyszerűen megfagynak vagy éhen halnak.

A fenti tényezőkön túl az emberi tevékenység sem kedvez számukra: bár számos faj megtalálta életterét városainkban, még mindig gondot okoz a költő madarak fészkének elpusztítása, a gyülekező vagy vonuló fecskék zavarása (utóbbiak elsősorban déli vándorlásuk ideje alatt fenyegeti őket). Ez a tendencia az elmúlt két évben folyamatos volt, a sarlósfecskék kivételével a másik három faj egyedeinek száma a felére csökkent.

A szombathelyi Fecskevédelmi Program (a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ajánlásait követve, helyi csoportjával egyeztetve) célja ezen madárfajok állományaik felmérése a város területén, majd a szombathelyi polgárok érzékenyítése és jóindulatuk felkeltése irányukban, továbbá az említett madarak életfeltételeinek támogatása a későbbiekben bemutatott módon.

A fecske a magyar népi kultúrában a tavasz, a remény hírnöke. A fecskék eltűnése vagy jelenléte nemcsak lelkiismereti, esetleg presztízskérdés, hiszen a városi és vidéki életközösségek egyik legfontosabb madárfajainak számítanak, ráadásul táplálkozásuk során olyan repülő ízeltlábúakra (köztük szúnyogokra) vadásznak, amelyek máskülönben az emberek életét is megkeserítik.

A vasi megyeszékhelyen a fecskék védelmét 2021-ben, az alábbiakban ismertetett fecskeszámlálással és egy cikksorozattal kezdtük a Zöldhullám Projekt weboldalán. A szakmai előfeltételeket a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület részletesen kidolgozta, hozzáférhetővé tette (https://www.mme.hu/fecskevedelmi_eszkozok), felhasználására széles körben biztatnak. Az egyesület Magyarország egyik legrégebbi, legnagyobb, legfontosabb szakmai munkát végző civil szervezete, köztiszteletben áll a közössége, a tudományos világ által elismert munkássággal, tagsággal.

Háttér

Mára minden mértékadó tudományos szereplő elismeri, hogy az ipari forradalom kezdete óta megfigyelt klímaváltozás elsősorban emberi tevékenységekre vezethető vissza: ez a lassú, de konstans változás kihalási hullámmal, élelmezési válsággal, népmozgásokkal és az ökoszisztéma pusztulásával jár együtt. A nemzetközi diskurzusban már nem a klímaváltozás megelőzése a fő téma, hanem az adaptáció, a folyamat lassítása és a negatív hatások utáni kármentés; a fecskék fokozott védelme az utóbbi kategóriába tartozik.

2019-ben a szombathelyi városvezetés is elkötelezte magát az elkerülhetetlen zöld fordulat helyi előkészítésére, megteremtésére - hangsúlyozva, hogy ez illeszkedik az Európai Unió most következő pénzügyi ciklusához is, amelyben a klímavédelem és annak társterületei kiemelt fontosságúak lesznek. Ennek a zöld fordulatnak vagy felkészítésnek része olyan stratégiai dokumentumok elkészítése is, mint a SUMP vagy a SECAP, illetve uniós pályázatokon való részvétel, melyek között a JUSTNature és az EUCF érdemelnek első helyen említést; nem lehet szó nélkül elmenni a faültetés pártolása és az illegális szemétlerakás elleni harc mellett sem.

Más magyar nagyvárosokban (példaként említhető akár Győr) létezik jelenleg is zajló fecskevédelmi kezdeményezés, tehát Szombathely nem egy előzmények nélküli légüres térben kezdte el a fecskeszámlálást és ezen madarak kiemeltebb védelmét. Első körben egy 2021 tavaszán meghirdetett számlálással indult a program, amelynek a pontosabb városi helyzetkép kialakítása volt a célja, illetve az, hogy a jövőben megismételve nyomon tudjuk követni a lokális változásokat, a beküldött információk segítségével pedig további intézkedésekről születhessen döntés.

Ahogyan akár a faültetés vagy a megyeszékhely területén tervezett méhlegelők kialakítása, a Fecskevédelmi Program is azt szolgálja, hogy helyben és kis léptékben is sikereket érhessünk el olyan környezet- vagy természetvédelmi területeken, ahol már egy minimális szellemi és tárgyi befektetés is látványos és felemelő sikerekkel kecsegtet.

Módszer

A már említett győri fecskevédelmi program mintájára első évben nem eszközbeszerzéssel (fecskepelenka, műfészek, stb.), hanem kérdőíves állományfelméréssel próbáltunk releváns adatokat gyűjteni a Szombathely közigazgatási területén élő fecskékről.

A kérdőívet a Zöldhullám Program honlapján (majd más városi médiafelületeken is) tettük elérhetővé, ahol előzetesen bemutattuk a molnár- és füsti fecskéket egy-egy cikkben, hogy az azonosítás pontosságát ezzel is növeljük. A kérdőív egyebek mellett kitér a madár vagy madarak megfigyelésének helyére, dátumára, az egyedszámra, illetve arra is, hogy a megfigyelő talál-e fészket, amennyiben pedig igen, akkor az lakott-e vagy sem. Ezekből az adatokból már  akár térképre is tehető információkkal rendelkezünk, továbbá a szám és a faj megállapításán túl a fészkelés sikeressége és a fészkelőhelyek minősége, kihasználtsága is monitorozható. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vas Megyei Csoportjának vezetésével folyamatosan egyeztetünk, véleményüket rendszeresen kikértük.

Adatok és következtetések

A 2021 tavaszán kezdett kérdőíves felmérésen több mint 40 érvényesen kitöltött űrlap érkezett be nyár végéig, ugyanakkor relevánsnak csak 32 bizonyult (lásd: 1. Melléklet): ennyi adatközlő küldött be információkat Szombathely MJV közigazgatási területéről - a máshonnan (például Körmendről, Egyházasrádócról vagy Vépről) érkező űrlapokkal ebben az esetben nem foglalkoztunk.

A 32 érvényes űrlap közül 20 erősen urbanizálódott területről érkezett, itt jellemzően társasházak, lakótelepi épületek vagy közintézmények szerepeltek. Egy űrlap istállót jelentett, további 11 pedig családi házról szólt. Ezek az adatok alátámasztják a fecskefélék hazai városiasodott életmódjáról régóta ismerteket. A kérdéses fajok közül molnárfecskéket és füstifecskéket jelentettek - a sarlósfecskeészlelés hiánya a téves azonosításnak tudható be, nagy valószínűséggel az adatközlők molnárfecskének nézték őket.

11 helyről füsti fecskéket, 9 helyről pedig molnárfecskéket jelentettek; míg előbbieket a fajokról vallott ismereteinkkel szinkronban inkább családi házhoz kapcsolódva jelentették, addig utóbbiakat inkább társasházas övezetekből. 11 esetben az adatközlő nem tudta megállapítani a fajt, úgy gondoljuk, hogy ide tartozhatnak a nyilvánvalóan jelenlévő sarlósfecskék is legalább részben (melyek bár gyakori városi fészkelők, a lakosság körében ismertségük viszonylag alacsony). Partifecskékről, amint az várható volt azok vízhez és löszfalakhoz kötött, emberkerülőbb életmódjuk miatt, nem érkezett be adat.

Az adatközlők 45 fecskefészket jelentettek, illetve egy társasházas kerületből további 75 darabot, amely eset leginkább egy becslésnek fogható fel. A fészkek nem mindegyike lakott, különösen a Kassák Lajos utcai 75 fészket számláló telep esetében látványos a különbség, az adatközlő 23-ra becsülte a lakott fecskefészkek számát. A szignifikáns különbség oka többek között a fecskék egyedszámának folyamatos csökkenése, illetve életfeltételeinek (például a fészeképítéshez szükséges sár) fogyatkozó tere lehet.

Jövő

A fecskék számának országos csökkenése tényadat, amelyet a helyi felmérés egyes részletei is alátámasztanak. Természetesen egyetlen évben végzett, önkéntes adatközlésen alapuló kérdőíves kutatás még nem ad pontos válaszokat a fecskék szombathelyi helyzetét illetően, ugyanakkor már idén kijelöl pár irányt, amerre érdemes folytatni a már meglévő zöld kezdeményezések mellett.

-    A kérdőíves kutatás folytatása: ha több év adat áll rendelkezésre földrajzi helyekkel együtt, akkor elég információ gyűlik össze ahhoz, hogy érdemi következtetéseket vonhassunk le a város fecskepopulációját illetően - természetesen a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közreműködésével.

-    Sárgyűjtő helyek kialakítása: a molnárfecskék és füsti fecskék egyik fő fészek-alapanyaga a sárgalacsin, amit jellemzően kerékcsapákból, pocsolyákból vagy a nagyállattartáshoz kapcsolódó itató, fürdő és közlekedő helyekről gyűjtenek össze. Mivel ezeknek a száma mind a városban, mind annak vonzáskörzetében csökkenőben van, így javasolt mobil sárgyűjtő helyek kihelyezése. Ezek a tálcás megoldáson alapuló technikák rendkívül egyszerűek és olcsók, de nagy segítség egy száraz időszakban a nedves földet kereső madarak számára. A tálcákon kialakított, öntözött sárgyűjtő helyek mobilisak, télre biztonságba helyezhetőek és a lakosságnak sem okoznak problémát (pl. az ebek nem férnek hozzá). Ugyanakkor egy-egy terület napi nedvesen tartása is elegendő mindenféle egyéb logisztikai tennivaló nélkül is, hogy ezeket kialakíthassa a város. A SZOMPARK, a SZOVA és egyéb városi cégek alapfeladatukból kifolyólag is el tudják látni ezt a feladatot.

-    Fecskepelenka beszerzése: gyakori kifogás a fecskékkel szemben a költési időszakban elpottyantott ürülék, amely az ablakpárkányra, járdára, egyéb helyekre kerülhet, így okozva kényelmetlenséget az egyes épületek lakóinak, tulajdonosainak. A fecskepelenka erre nyújt megoldást: az ürülék erre esik rá, majd idővel egyben eltávolítható; az esetek túlnyomó többségében megoldja a higiéniai alapú együttélési problémákat (fecskefészket megsemmisíteni, a fészkelő madarakat zavarni a törvény által is büntetett cselekedet). Az első etapban 100 fecskepelenka beszerzésére és kiosztására teszünk javaslatot, amelyre a fecskék által lakott ingatlanok lakói pályázhatnak.

-    Mesterséges fészkek telepítése: mindhárom Szombathelyen is fészkelő fecskefajunkhoz kapható az MME által készített, vagy az iránymutatásuk alapján gyártott mesterséges fészek, költőhely. 80 molnárfecske-műfészket és 10 sarlósfecske-költőládát javaslunk beszerzésre. Ezeknek egy részét az Önkormányzat tulajdonában álló épületekre lenne a legbölcsebb kihelyezni, a többit pedig szintén egy egyszerű pályáztatási folyamat után a szombathelyiek rendelkezésére bocsátani.

Természetesen a hardveres fecskevédelem mellett nem elhanyagolható a szemléletformálás sem, melyet a városi és helyi médiákkal együtt dolgozva, vagy a jelenleg futó zöld kezdeményezések részeként (Vigyázzunk együtt Szombathelyre!, Nyitott Városháza program) workshop formájában is megvalósíthatónak tartunk.