Előrelépések a szombathelyi természetvédelemben

Az elmúlt hónapokban több kisebb-nagyobb természet- és környezetvédelmi intézkedést sikerült megvalósítanunk, illetve elkezdenünk. Ezeket szedtük az alábbiakban tételesen össze.

Fecskevédelem madarak és fák napján

Szombathely Megyei Jogú Város vezetése fontos, sőt, kiemelt területnek tartja a bioszféra változatosságának megőrzését. Május 10-én, madarak és fák napja alkalmából hazánk legkedvesebb madarai közé tartozó fecskék védelmében szeretnénk előrelépni.

A különböző pályázati lehetőségek és források folyamatos figyelésén kívül vannak olyan területek, amelyeket a város saját erőből is meg tud valósítani. Ezek közé tartozik a Fecskevédelmi Program, amely az anyagi lehetőségek korlátozottsága miatt elsőként egy online állományfelméréssel kezdődik.

A Magyarországon fészkelő három fecskefaj (molnárfecske, füstifecske, partifecske) és a hozzájuk életmódjában és külalakjában meglehetősen hasonlító sarlósfecske a vasi megyeszékhely körzetében is fészkelő fajnak számít, számítanak. A Fecskevédelmi Program célja ezen fajok állományaik felmérése, a szombathelyi lakosság érzékenyítése és jóindulatának felkeltése, továbbá hosszabb távon az említett madarak életfeltételeinek támogatása.

További információk ide és ide kattintva elérhetőek.

Lezárták a Potyondi mocsár területét

A Magyarországon élő negyvenféle orchidea faj közül három is fellelhető Szombathelyen, a Potyondi mocsárhoz közeli réten. A védett növények megóvása érdekében sorompó került a bejárathoz, ugyanis egyre többen motoroztak, quadoztak, autóztak a területen. A vízmű védterületen élő növénytársulás a hegyi kaszálók és a sztyepprétek értékes flórájához hasonlít. Ha a talajt a járművek megbolygatják, a védett növények helyét a gyomok vennék át, ezért volt szükség a rét lezárására.

A Potyondi-mocsár a vasi megyeszékhely, Szombathely Megyei Jogú Város belterületének északnyugati (Olad) határában, a város lakossága számára szinte ismeretlen, nehezen megközelíthető helyen található vizes élőhely-együttes, változatos élővilággal. A szomszédos, időszakos vizű Potyondi-árok és a mocsári élőhelyek jelentős aránya miatt dr. Balogh Lajos botanikus muzeológus a területet Potyondi-mocsárnak nevezte el, és a szombathelyi önkormányzatnál 2003-ban, majd 2006-ban helyi védelemre javasolta. A legszárazabb években is állandó vízborítású élőhely azonban a rekettyefűzláp-társulás előfordulása miatt 2010-ben országosan védett státuszt nyert (ex lege láp). A természetvédelmi területet jelző tábla a Potyondi-mocsár déli szomszédságába, a Muskátli utca felől láthatóan került kihelyezésre az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága által.

További információkat talál ide és ide kattintva.

Erzsébet királyné fájának bizonytalan sorsa

Ferenc József császár és király felesége előkelő helyet foglalt el a 19. század végi és a 20. század eleji magyarság szívében: mi sem bizonyítja jobban ezt a tényt az országszerte még mindig Erzsébet királyné fája nevet viselő évszázados bükkök, kőrisek, füzek, tölgyek és fenyők sora, köztük pedig a sajnos már korhadó szombathelyi nagylevelű hárs.

Ahogyan a helyi sajtó nemrég beszámolt róla, a több mint száz éves fa állapota az utóbbi időben erőteljesen leromlott. A gondoskodó metszések nem tudják féken tartani az idős fa gombás betegségét és korhadását, ami azt jelenti, hogy valószínüleg a kérges óriás elérte természetes élettartama végét. Látta a dualizmus kori megyeszékhelyet, az egymást követő viharos politikai eseményeket, de tanúja volt annak is, hogy panelházak nőnek ki a földből. A hársfa megérte a 21. századot, szerényen, de méltóságteljesen kapaszkodik az egykori szőlőhegy földjébe.

A Zöldhullám Szombathely weblapon részletesebben is írtunk a fáról, annak érdekes történetéről.