Előadásom a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemen

Június 22-én az a megtiszteltetés ért, hogy egy (egyelőre) képzeletbeli autómentes szombathelyi belvárosról tarthattam előadást a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem „Régi-új paradigmák az urbanisztikában” című konferenciáján. Írásom vitaindító és gondolatébresztő céllal született, Facebookon várom az Önök véleményét is!

Milyen lesz az autómentes szombathelyi belváros? - kérdezték egy másik előadás kapcsán tőlem. A rövid válasz: csodás; a hosszabb: nagyon szokatlan számunkra és egyben nagyon jó. Gondolatkísérlet következik.

Miért lenne érdemes kivezetni a gépjárműforgalmat, melyek ennek az előnyei?

Képzeljünk el egy olyan Szombathelyt, ahol a belvárosban a sétáló emberek csapják a legnagyobb zajt. Diákok, felnőttek sietnek dolgukra, nyugdíjasok napoznak a padokon, a kávéházakban turisták és helyi polgárok iszogatnak - természetesen már a járvány után. És a víruson kívül hiányzik valami más is: a gépjárművek hangja és bűze.

Természetesen az autómentes belváros jó ideig álom marad, de a vele járó nyereséget már most is felmérhetjük (ahogyan lentebb majd a buktatókat és megkerülhetetlen kérdéseket is).

• Drasztikusan javulna a levegőminőség, amelyből mindenki profitálhatna, különösen az idősek, illetve a különböző légúti betegségekben szenvedők, például az asztmások; Szombathely levegőminősége finoman fogalmazva sem ideális már hosszú évek óta, mindannyiunk egészségének jót tenne a károsanyag-kibocsátás csökkentése.

• A belső égésű motorokból távozó különböző gázok (CO2, CO, nitrogénoxidok, egyéb súlyosan rákkeltő anyagok koncentrációja csökkenne a levegőben, nem is beszélve a koromról, illetve a felvert porról. Tehát egyetlen intézkedéssel számos egészség- és környezetkárosító hatást lehetne csökkenteni.

• Hatalmas mértékben esne vissza a zajszennyezés, amely szintén növelné az itt élők komfortérzetét.

• A feleslegessé váló parkolók egy részét egyéb módon lehetne hasznosítani.

• Városimázs szempontból is kiemelkedő példa lenne a lépés kidolgozása, megvalósítása. Számos turisztikai előnnyel járna, az épületek állagmegóvását is segítené.

• Biztonságosabbá válna a gyalogos- és biciklis forgalom számára.

• A csökkenő forgalom miatt a belvárosi utak állapota sokkal lassabban romlana.

Ha megtörténik, “hol húzódik a határ”? (Mind földrajzi, mind technikai, mind időbeni értelemben.)

• Mit tekintünk belvárosnak? Barokk városrész? Püspöki városrész? Történelmi keretek vagy földrajziak? Hol húzódik a határ? A 8-as számú választókörzet az? Utak szegélyezik? Nem egyértelmű a kérdés!

• Lehetséges határok: délről a Thököly Imre utca; nyugatról a Kiskar utca és a püspöki negyed; északról a Szily János, Kőszegi és Király utcák egy bizonyos pontja (akár a Mártírok tere vonalában); keletről a Gyöngyösparti sétány a Thököly utcáig.

• Bizonyos időszakokra legyen csak lezárva? Milyen időbeli korlátokat szabjunk?

• Kiket engedhetünk be?

Mik ennek a tervnek a buktatói?

• Ma még elképzelhetetlen mértékű beavatkozás az emberek mindennapjaiba, szokásaiba, amely, kár tagadni, jelentős érdeksérelemmel is jár. A belvárosban élők hogyan használják és tárolják a gépjárműveiket? Kötelezhetőek-e arra, hogy ingatlanjuktól távolabb parkoljanak adott esetben? Mi a helyzet a belváros számtalan üzletével, vállalkozásával? Létezik olyan gépjármű-forgalom, amelyet egy “autómentes” belváros esetén sem lehetne teljesen kivezetni. Hogyan közlekedjenek azok a mozgáskorlátozottak, akiknek szükségük van autóra, hogy a belvárosban elintézhessék dolgaikat?

• Pénzügyi és technikai vonzatok (erről lentebb).

• Jogi és közlekedés szabályozási kérdések sora.

• Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi a belváros lakóinak, szombathely egyéb polgárainak, a belvárosban dolgozóknak vagy vállalkozásokat fenntartóknak a véleménye.

• Továbbá politikai konszenzus sem ártana a kérdésben (ahogyan az egész zöldpolitikában sem). 

• Egyeztetés állami, önkormányzati, egyházi, civil, autós és egyéb szervezetek között - nehéz és hosszadalmas feladat.

Milyen változtatások szükségesek, hogy valóban nyerjen ezzel a belváros és az ott élők?

• Hatalmas költségvonzatokat kívánnak az alább felsorolt szükséges intézkedések.

• Az első lépés a SUMP, illetve más, komplex hatástanulmányok készítése.

• Intermodális csomópont építése.

• A város bicikli útjainak belvárosba vezetése, egyfajta csomópont létrehozása (esetleg e-bike rendszerrel kiegészítve.

• Gyalogutak és sétányok építtetése, épületek közötti átjárás biztosítása (“utak kikerülése”). 

• A buszközlekedés fejlesztése, amely jelenleg is zajlik, illetve, amelyre rengeteg saját elképzelésünk is van. Kompenzáció vagy jutalom a tömegközlekedést választóknak (token- vagy applikációs rendszer).

• A helyben lakók, vállalkozók számára kapus beléptetőrendszer építése; továbbá a katasztrófavédelem és egyéb szervek (rendőrség, mentők, stb.) bejutásának legalább a jelenlegi szinten való biztosítása.

• Több pihenőhely, zöldfelület.

• A parkolók jövője a belvárosban?

Példák, jó gyakorlatok

• Ljubljana: 2007 óta a történelmi belváros 30 utcáját alakították sétálóutcává. Felújították a belváros köztereit a folyópartot, és elektromos buszokat is bevezettek, a sétálást ösztönözték. A város 2016-ban – elsőként és mindeddig egyetlenként – az új EU-tagok közül elnyerte Európa Zöld Fővárosának díját. Ezt pedig a turizmus felfuttatásához használták.

• Párizs: A francia főváros levegője az egyik legszennyezettebb Európában, csak Moszkva áll rosszabbul a nagyvárosok között. Ezért az 1997-es évjáratnál öregebb járműveket kitiltották hétköznapokon a belvárosból, a városvezetés pedig 2020-ra bizonyos útszakaszokra csak elektromos autókat fog beengedni. Ráadásul minden hónap első vasárnapja autómentes nap: a belvárosban reggel 10 és este 6 óra között nem lehet autóval közlekedni, amit aztán a város többi részére is kiterjesztették