Akár pandémia, akár energiaválság - mi tesszük a dolgunk

Továbbra is téma a takarékosság a közgyűlésen, de az elmúlt három év munkájáról is fontos lett beszámolni. ​

“A három év például egyáltalán nem telt el, hanem van…” - mondja Ottlik Géza az Iskola a határon című regényében - és az októberi közgyűlésen többször is említettük az elmúlt évek elvégzett munkáit. Szinte lehetetlen lett volna tartani minden tervet a pandémia, most pedig az energiaválság miatt, de mégis: újultak meg utcák, játszóterek, intézmények. Megtartottunk számos programot, mind kulturális, mind pedig sport programot és ami a legfontosabb, hogy megtartottunk munkahelyeket. A legfontosabb fogadalmat pedig ezzel sikerült betartanunk, hogy senkit nem hagytunk és továbbra sem hagyunk magára. 

Az energiaválságra reagálva nagyon fontos első lépés, hogy egyáltalán tisztában legyünk a fogyasztásunkkal, hiszen amíg nem tudjuk, mit, mennyit és hogyan használunk el, addig nem is tudjuk feltérképezni a megoldásokat. Tehát fontos, hogy monitorozzuk az energiafelhasználásunkat a hatékonyság és a takarékosság érdekében: Szombathelyen a Panda Energiamenedzsment szoftverrel 67 épület energetikai működését tudjuk megfigyelni óráról órára. Ez egy nagyon hasznos rendszer, mert a segítségével tudunk kalkulálni, hogy mennyit lehet megtakarítani különféle intézkedésekkel.

A város ezenkívül egy újabb zöld pályázatot is bead, amellyel másfél milliárd euró közvetlen uniós forrást lehet nyerni. Ennek segítségével egy zöld ügynökséget hoznánk létre, amely pályázatfigyeléssel, valamint energetikai fejlesztésekkel és tanácsadással foglalkozna, valamint létesülne egy zöld alap, amely az energetikai beruházások finanszírozását segítené. Az energetikai monitorozások mellett nagyon jó megoldás, ha tudjuk makettezni, hogy különböző beavatkozások milyen környezeti hatásokat eredményeznek a városban. Ehhez egy digitális makett készülne a városról, amelyet a környezeti hatásokat folyamatosan mérő szenzorok támogatnának. 

Elengedhetetlen, hogy csökkentsük nemcsak világi, de lokális, városi szinten is a szén-dioxid kibocsátásunkat, valamint az energiafüggőségünket. Elhibázott döntések sorozataként kell most átélnünk azt az energiaválságot, amelyet egy megfelelő szigetelésekre és korszerűsítésre irányuló program, avagy a megújuló energiaforrásokra megfelelően támaszkodó pályázati rendszer már megoldhatott volna korábban. Az Európai Unió már évek óta a fenntarthatóságot, a zöldítést helyezte előtérbe, valamint az energiaszegénység felszámolását. Nálunk mindez nemhogy sokkal lassabban valósul meg, de jelenleg a kormány a problémát sem ismeri fel. Holott lenne megoldás. 

Alapvetően nagy probléma, hogy mindannak ellenére, hogy az országban még az Európai Unióéhoz képest is kifejezetten jó a szélerőművek kapacitása, mégis jogszabály tiltja újabb szélerőművek telepítését. A szabályban 12 kilométerben határozták meg azt a távolságot (a lakott területektől számított védőtávolság), ahová nem engedélyezhető szélerőművek létesítése. Ezzel a döntéssel nem maradt olyan terület az országban, ahol létesülhetne újabb szélerőmű. A közgyűlés ezért indítványomra hozott egy határozatot, amely alapján kezdeményezi az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmény) módosítását, hogy a város 12 kilométeres körzetében is létesülhessen szélerőmű.