A bel- és csapadékvíz védelmi rendszer fejlesztése Szombathelyen

Szeptember 15-én, kedden az a megtiszteltetés ért, hogy a megjelenteknek én mutathattam be a szombathelyi városháza Házasságkötő termében a “Városi környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések” (TOP-6.3.3-15) tárgyú felhívás keretében elkészült jelentős fejlesztéseket. A beruházásokat a város nevében a Savaria Városfejlesztési Nonprofit Kft. koordinálta.

Talán nem is érdemes hosszasan taglalni azt, hogy a megyeszékhelynek régóta fennálló problémája a heves esőzések utáni hatalmas vízmennyiség, amelyet a régi szemlélet alapján kialakított közművek, csatornák és árkok ma már nem bírnak elvezetni. Az alábbi videóban, amely a Szent Flórián körúton készült, szinte apokaliptikus mértékben figyelhető meg ez a jelenség.

A látottakért egyaránt felelős az életünkbe a kiszámíthatatlan időjárás révén beférkőző klímaváltozás (rövid idő alatt hullik hatalmas vízmennyiség, majd a zuhatagokat száraz időszakok követik), illetve a rendszerváltás utáni, finoman szólva is furcsa helyzet, amely ugyan az önkormányzatok kezébe adta a csatornarendszereket, de rendszeres állami forrást már nem biztosított azok tisztítására, fejlesztésére; a települések eszköztárában maradtak a pályázati lehetőségek és a saját források.

Szombathely vízgazdálkodását ennek megfelelően szakaszosan, de a nagy egésszel gondolva kell modernizálni, különösen figyelembe véve az éghajlatváltozás teremtette kihívásokat. A csapadék, az esővíz értékes vízforrás, amely nélkülözhetetlen számunkra és a bioszféra számára is. Ahogyan az idevágó szakirodalom fogalmaz a régebbi megoldásokkal szemben: “Az újszerű megoldások lényege a lefolyó települési vizek „keletkezés helyén történő szabályozása”. Ez azt jelenti, hogy a lehulló csapadékot nem engedik a csatornahálózatba, vagy a szennyvíztisztító-telepre, hanem a felesleges vizet ott próbálják elhelyezni, ahol keletkezik. Ennek két ága van, az egyik csak ideiglenes elhelyezést jelent, az elvezető rendszerek terhelés csökkentése végett, a másik viszont a feleslegesnek számító víztől való végleges megszabadulást biztosítja, jobbára a beszivárgás és a párolgás révén.”

Tehét a cél a fejlesztésekkel kettős: ne öntse el a szombathelyiek ingatlanjait a víz, illetve a lehulló csapadék hasznosuljon, legyenek víztartalékaink a heves esőzéseket követő száraz időszakokra, ne menjen veszendőbe, kerüljön vissza a körforgásba, támogassa a mezőgazdaságot, befolyásolja jótékony irányban a mikroklímát. Ennek a folyamatnak a katalizátora az, ha az újonnan kialakított csapadékvíz védelmi fejlesztések engednek időt és teret annak, hogy a víz a talajban, a növényzetben, a levegőben újra a rendszer részévé váljon; ezzel párhuzamosan természetesen a lakosság kényelme és biztonsága is elsődleges szempont.

Szintén (részint) a szakirodalom segítségével a lehetséges újszerű technikai megoldásokat is szeretném röviden bemutatni:

• A lefolyást és összegyülekezést lassító megoldások: a lapos tetejű épületek-, vagy az autóparkolók olyan jellegű kiképzése, hogy néhány centiméternyi víz ideiglenes visszatartására legyenek alkalmasak (hasonlóan a természetes pocsolyákhoz), illetve ide tenném még a zöldtetőket, bár itt az ideiglenes vízvisszatartás mellett egy részét a növények hasznosítják a víznek. 

• A belterületi felesleges csapadékvizektől való „végleges” megszabadulást biztosító megoldások legtöbbjét a talajba való elszivárogtatásra (talajvízdúsításra) alapozták. Ez lehet az egyszerű beszivárogtatás valamilyen gyepes, bokros területen, beszivárogtató árokban, vagy kisebb tavakban. Említhetők a felszín alatti szivárogtató tározók, illetve a különböző felszíni megoldások: beszivárogtató járda, beszivárogtató növénysáv. 

A projekt a különböző módszerekkel megvalósuló beruházásokon túl a polgárok szemléletének formálásával is foglalkozott: a kert- és ingatlantulajdonosoknak sok lehetőség áll rendelkezésre a lehulló csapadék összegyűjtésére, tárolására, majd hasznosítására - elsősorban természetesen öntözés révén. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ez a víz “ingyen van”, súlyos mulasztás lenne nem felhasználni. A lakosság alkalmazkodása pedig szintén a környezet javára válik, hiszen ezen “házi” módszerek lényege is az, hogy az emberek és a természet számára hasznos formában cirkulájon a csapadékvíz.

A tényszerű adatok

Elért eredmények

A fejlesztett bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza összesen 8942 m

A Projekt megvalósításának helyszínei és a felújításra kerülő szakaszok hosszai: 

• Rumi út 1760 m

• Stromfeld lakótelep csapadékvíz átkötés (Bárdosi Németh János utcával párhuzamos közműsáv) 286 m

• Joskar-Ola városrész csapadékvíz átkötés (Őrség utca folytatása) 296 m

• Szent Imre herceg utca 833 m

• Erdei Iskola utca – Lőportár utca – Nárai utca 1506 m

• Dozmat utca – Achim András utca –Bárdos Alice utca – Komlósi Ferenc utca 1728

• Szatmár utca 1296 m

• Mérleg utca 1237 m

Projekt címe: Szombathely bel- és csapadékvíz védelmi rendszerének fejlesztése

• (Fő)Kedvezményezett neve: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

• Támogató Program: A projekt az Európai Unió támogatásával, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program – “Városi környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések” (TOP-6.3.3-15) tárgyú felhívás keretében valósul meg.

• Megítélt támogatás: 800 000 000 Ft

• Projekt összköltsége: 800 000 000 Ft

• Támogatás mértéke: 100 %

• Projekt helyszín: Szombathely, 

• A projekt végrehajtásában közreműködő szervezet: Magyar Államkincstár Vas Megyei Igazgatóság

Képek és adatok forrása: www.szombathely.hu