Elérhetőségek
NÉMETH ÁKOS
Tájrendező hódmérnökök - A hvg.hu írása
2022.04.21.
11:10
A szombathelyi helyzetre is kitérő, hódokkal kapcsolatos HVG-cikket ajánljuk olvasnivalónak: alapos, több nézőpontot is vizsgál és foglalkozik a helyi sajátosságokkal is.
A száz éve még kipusztulás fenyegette hódok megmentése világsiker lett. Mostanra sokan úgy vélik, talán túl jól is sikerült. A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak, csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget kell kiköhögni miattuk. Településvezetők, vízügyesek, gazdálkodók biológusok sürgetik a megoldást, ami lehet akár gyérítés, hódmenedzserek munkába állítása és no hód-zónák kialakítása is, de a megoldást egyelőre nem kapkodja el az állam.
A hódok megmentése kétségtelenül sikertörténet, sokan gondolják úgy, hogy talán túl jól is sikerült. A már pár évtizede védett státuszt élvező, Magyarországon őshonos, de száz évig nem tenyésző állatfaj az 1980-as évek végén kezdett visszatérni Ausztria felől. Hazai elterjedését egy visszatelepítési program is segítette az 1990-es, 2000-es években.
Mára annyira elterjedt, hogy egyre többször kerül konfliktusba az emberrel. No, nem hódtámadásokra kell gondolni – bár ezt sem lehet kizárni –, hanem életmódja és tájátalakító képességei nyomán problémás, ha megjelenik az ember által intenzívebben használt környezetben.
A vízi rágcsálók különösen a vízügynek okoznak fejtörést, de a halas ágazat is érintett, ahogy agrárgazdálkodók, sőt települések is. A hvg.hu megkeresésére a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) pontokba is szedte a vízügyesek fő problémáit:
- Fák megrágása: ez elsősorban anyagi kár, elviselhető probléma.
- Csatornák, patakok mentén a fák kidöntése: a mederbe döntött fa vízfolyásgátló akadályt képez, többlet fenntartást generál.
- Üregek, járatok építése a partoldalba: az üregek beszakadása miatt a gépi fenntartás ellehetetlenül, a fenntartó gépekben jelentős kár keletkezik, baleset- és életveszélyes.
- Gátépítés a mederben: közvetlen vízkárveszélyt okoz, ugyanis a mederbe épített gát visszaduzzasztja a vizet, így árvizek levonulásakor kiöntés keletkezik. Másrészt a mederbe épített gát felgyorsítja a hódgát fölötti meder feliszapolódását, ami jelentős többlet fenntartási költséget okoz.
- Üregek, járatok építése a víztartó depóniákban, árvízvédelmi töltésekben: Közvetlen árvízveszélyt okoz, ugyanis a járatok, üregek csökkentok a gát állékonyságát, így ez az állapot könnyen töltésszakadáshoz vezethet, veszélyeztetve a mentett oldali területeket (bel- és külterületet egyaránt).
A cikk folytatása IDE kattintva elérhető.
Fotó: Czabán Dávid
Vissza az előző oldalra!